Az energiaárak drasztikus emelkedését követően egyre többen keresnek meg gazdaságosabb fűtési megoldás miatt. Vajon a fűtés hőszivattyúval megéri? A hőszivattyú mind újépítésű, mind meglévő ingatlanok esetén jó alternatíva lehet. Segítségével a fűtés költsége jelentősen csökkenthető, akár nullára is. Számos előnye mellett azonban vannak korlátai is, ezért fontos áttekinteni ezeket, mielőtt rossz döntést hoznánk, esetleg más költséghatékony, de célravezető megoldást figyelmen kívül hagynánk.
Mik a hőszivattyú előnyei és hátrányai?
- Hatékony – a működéshez szükséges villamos energia többszörösét képes hőenergiává alakítani, ezért a többi hőtermelőhöz (gázkazán, elektromos kazán, vegyestüzelésű és pelletkazán) képest hatékonyabb.
- Gyors telepítés – a Magyarországon elterjedt levegő-víz rendszerű hőszivattyúk gyorsan telepíthetők és azonnal üzembe helyezhetők.
- Fűtésre és hűtésre is használható.
- Új épületekben és régi házakban is telepíthető.
- Költséges, de megtérülő beruházás – egy hőszivattyús fűtési rendszer megépítése általában drágább, mint más hagyományos fűtési rendszereké, azonban a hatékonyabb, olcsóbb fűtés közép-hosszú távon megtérül.
- Értéknövelő – bekerülési költsége és hatékony működése (alacsony rezsi) miatt növeli az ingatlan értékét.
- Környezetbarát – a környezet hőjét hasznosítja, nem éget el fát, olajat, gázt. Nem bocsát ki károsanyagot. Amennyiben a működéséhez szükséges elektromos áramot megújuló energiával mi magunk képesek vagyunk megtermelni, teljesen tiszta üzemet biztosíthatunk.
- Külső hőmérséklet – a levegő-víz hőszivattyúk teljesítménye és hatásfoka nagyban függ a külső hőmérséklettől. Minél hidegebb van kint, annál több elektromos áramra van szüksége a fűtéshez.
Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyúk alacsony hőmérsékletű hőtermelő berendezések. A leghatékonyabban 35-40C° körüli fűtővíz hőmérséklet mellett működnek, ezért ugyan olyan esetekben a legideálisabbak, ahol felületfűtés (padlófűtés, fal- és/vagy mennyezetfűtés) vagy fan-coil már van vagy telepíthető, de megfelelő tervezés, méretezés és alacsony hőmérsékleten működni képes radiátorok esetén a meglévő fűtésrendszerbe is beépíthetők.
A hőszivattyúk a környezetünkben lévő levegőből, a talajból vagy vízből hőt vonnak el és ezt a hőt adják át a fűtendő területen. Hűtéskor a folyamat fordítva történik. A hőenergia a környezetünkben ingyen rendelkezésre áll, de a hasznosításához a hőszivattyút működtetnünk kell villamos energiával. Amíg azonban egy elektromos kazán például 1kW felhasznált villamos energiából 1kW hőenergiát állít elő, a hőszivattyú ideális körülmények között 4-5kW hőenergiát is képes előállítani.
A hőszivattyú teljesítménye (előállított hőenergia) és felhasznált villamos energia hányadosa az ún. jóságfok (COP – coefficient of performance). Minél magasabb ez az érték, annál gazdaságosabban állítunk elő fűtési energiát. A COP azonban a külső hőmérséklet függvényében változik. A hőszivattyú magasabb hőmérsékleten magasabb hatékonysággal képes fűteni (magasabb a COP), alacsony hőmérsékleten (fagyban) azonban romlik a hatásfoka. Minél alacsonyabb a kinti hőmérséklet, annál több áramot fogyaszt a hőszivattyú ugyanakkora belső hőmérséklet biztosítása érdekében.
A hőszivattyúk típusai
Attól függően, hogy honnan nyeri ki a hőenergiát a hőszivattyú és hova adja le, megkülönböztetünk víz-víz (a talajvízből nyerjük ki a hőt és fűtővizet melegítünk vele), levegő-víz (a levegőből nyerjük ki a hőt és fűtővizet melegítünk vele), és talajszondás hőszivattyút (a föld geotermikus hőjét nyeri ki). Magyarországon a levegő-víz hőszivattyú a legelterjedtebb. Lehet osztott (split) vagy monoblokkos rendszerű. Előbbi kültéri és beltéri egységből áll, az utóbbinak csak kültéri egysége van. A monoblokkos hőszivattyú egyszerűbben telepíthető, de a fagyásveszély miatt fagyálló folyadékkal kell feltölteni.
Napelem és H-tarifa
A hőszivattyúk működéséhez elektromos áramra van szükség, melyet biztosíthat az elektromos szolgáltató, de részben vagy teljes egészében megtermelhető napenergiával is. Amennyiben a hőszivattyút fűtésre használjuk, a fűtési szezonban lesz szükségünk nagyobb mennyiségű villamos energiára.
Ha van napelemes rendszer és azt úgy méretezték, hogy a hőszivattyú teljesítményét is figyelembe vették, akkor éves szinten képes lesz a rendszer megtermelni a szükséges áramot, de ez igazán az éves szaldós elszámolási rendszerben lévők esetén éri meg. Ők a nyári időszakban megtermelt többlet áramot télen felhasználhatják. Így akár nulla forintos rezsivel működhet a fűtés és használati melegvíz termelés. Ha viszont már az új, havi bruttó elszámolási rendszerben vagyunk, erre nincs lehetőség. Ilyenkor nyáron többlet termelésünk lesz, télen viszont hiány, amit a szolgáltatótól vásárolt árammal kell pótolnunk. A nyáron megtermelt többletet a jelen cikk írása idején 5Ft/kWh áron adhatjuk el a szolgáltatónak (ha lesz rá kereslet, piaci szereplőknek drágábban), télen pedig 35Ft/kWh áron vásárolhatjuk meg a szükséges áramot (a fogyasztási határérték 2 523 kWh/év felé eső fogyasztásra ez 70Ft/kWh).
Mivel azonban a hőszivattyú használatával megújuló energiát hasznosítunk a fűtésre, igényelhető úgynevezett H-tarifa, amellyel kedvezőbb áron vásárolható villamos energia, mint a normál nappali áram esetén (23Ft/kWh). A H-tarifa október 15-től április 15-ig vehető igénybe, korlátozás nélkül.
Hőszivattyú új épületben
A hőszivattyús fűtés az új lakóépületek esetén nagyon jó megoldás, mert a hatékony szigetelésüknek köszönhetően alacsony hőveszteségük van; alacsonyabb a fűtési hőigény. Ezen túlmenően lehetőség van felületfűtés kialakítására vagy fan-coilok beépítésére. H-tarifa igénybevételével alacsony rezsi mellett biztosítható a fűtés, napelemekkel pedig az új bruttó havi elszámolásban is megtermelhető a hűtéshez szükséges áram.
Hőszivattyú régi épületben
Meglévő lakóházak esetén is jó választás lehet a hőszivattyú a fűtési költségek csökkentésére. Teljeskörű felújításkor kialakítható felületfűtési rendszer is, amellyel gazdaságosan tud működni, főként, ha az épületet is szigeteljük (födém, homlokzatok), a nyílászárókat is cseréljük, azaz csökkentjük az épület hőszükségletét. Gondos tervezés és kivitelezés esetén akár a korábbi fűtési rendszer (pl. gázkazán vagy vegyestüzelésű kazán és radiátorok) teljesen kiváltható.
Fűtéskorszerűsítés esetén, amikor a házon más felújítást nem végzünk, a hőszivattyúnak a meglévő fűtési rendszerbe történő beépítése lehet megoldás. Ez a megoldás a bivalens fűtési rendszer. A meglévő kondenzációs kazán mellé telepített hőszivattyúval együtt, még radiátoros fűtés esetén (acéllemez radiátorok) is el lehet érni, hogy a gázfogyasztás a mindenkori jelleggörbe alatt maradjon és ne kelljen az átlag feletti magas számlát fizetni. Ebben az esetben a hőszivattyú fűt mindaddig, míg a külső hőmérséklet engedi gazdaságosan fűteni. Ezen hőmérséklet alatt pedig gázkazánnal tudunk fűteni. Konkrét esetleírás olvasható a Fűtés hőszivattyúval és gázkazánnal c. írásomban.
Mekkora hőszivattyú kell?
A hőszivattyú akkor működik megfelelő teljesítménnyel és gazdaságosan, ha sem alul-, sem túlméretezve nincsen. A hőszivattyús fűtési rendszert szakember, lehetőleg épületgépész mérnök tervezze meg, aki tervezéskor figyelembe veszi az épület adottságait, leendő paramétereit, melyek alapján hőveszteséget tud számolni és a teljes fűtési rendszert ez alapján tervezi meg. Számtalan cikk jelent meg működésképtelen hőszivattyúkról, melyek oka a tervezés hiánya vagy a szakszerűtlen kivitelezés. A kívánt rezsicsökkentés érdekében mindenképp javasolt a tervezést kérni.
Mennyibe kerül a hőszivattyú?
A hőszivattyúk ára típustól, márkától és teljesítménytől függően széles skálán mozog. Kisebb teljesítményű hőszivattyú már 1,5 millió forintért megvásárolható, de egy neves gyártó hasonló teljesítményű hőszivattyúja ennek a duplája, triplája is lehet. Természetesen számít, hogy ki a gyártó, milyen garanciális feltételeket szab, és milyen szerviz hátteret biztosít. Érdemes a jó ár-érték arányt szem előtt tartani a választáskor.
A berendezés önmagában azonban nem elegendő, hiszen a hőszivattyú által megtermelt meleget el is kell vinnünk a fűtőtestekhez.
A hőszivattyút szakszerűen telepíteni és fűtőkörre kapcsolni szükséges, fel kell tölteni és be kell szabályozni. Monoblokkos rendszerek primer körét fagyálló folyadékkal kell feltölteni.
Ha már van fogadóképes fűtési rendszer, amibe csak bele kell „illeszteni” a hőszivattyút (mondjuk egy gázkazán mellé), egész jó a helyzet; a gépészeti munkák ára nem lesz jelentős. Más esetekben szükséges lehet fűtési puffertároló (, szivattyúk, hőcserélő, tágulási tartály, elzáró-, szabályozó- és biztonsági szerelvények, fűtési vezetékek és vezérlés beépítése. Amennyiben nincsenek még hőleadók beszerelve (padlófűtés, mennyezetfűtés, radiátorok stb.), úgy azok telepítését is figyelembe kell venni. Az elektromos ellátás érdekében villanyszerelési munkára is szükség van. Mindezek költségét együttvéve kell kiszámolni a hőszivattyús rendszer telepítésének költségét.
Összefoglalva, a hőszivattyús beruházás milliós nagyságrendű akkor is, ha új épületről van, akkor is, ha régebbiről. Általában egy közepes méretű (100m2 körüli) házban a hőszivattyú 2-3MFt, a gépészeti munkák és anyagok összesen 1-2MFt körül vannak (ez nem tartalmazza a fűtőtestek, padlófűtés kiépítését).
A fűtés hőszivattyúval megéri?
Mindenképp. Régi épületekben a meglévő fűtés költségeinek csökkentésére, a rendszerbe illesztett hőszivattyúval, de ha adottak a lehetőségek komplett alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer kiépítésére, a régi rendszer teljes kiváltásakor is. Új épületekben biztos megtérülés. A hosszú élettartam és gazdaságos működés miatt közép-hosszútávon biztosan megtérül a befektetés.
Egy konkrét esetben (lásd részletesen itt) egy 14,5kW teljesítményű, középkategóriás monoblokkos hőszivattyú került beépítésre 3 985 488 Ft-ért, 2023 nyarán. A 160m2-es ház fűtési és használati meleg víz termelés korábbi rezsijét több, mint 70%-kal sikerült csökkenteni, pedig maradtak a radiátorok és a kondenzációs gázkazán is.
Amiben segíthetek
Ingyenes épületgépészeti felmérés keretében segítek megtalálni az optimális megoldást és annak kivitelezésére részletes árajánlatot készítek. A siker érdekében együtt dolgozom tervező mérnökkel, villanyszerelővel (H-tarifa esetleges bevezetése miatt is), napelemmel támogatott rendszer esetén villamosmérnökkel is.
